VISSZA
MENÜ
TOVÁBB Készítsen egy egyetlen bekezdésből álló weblapot a vízről. Saját könyvtárában (Pl. C: Documents and Settings) hozzon létre egy könyvtárat, melynek neve saját osztálya. Például.: 9c. Ügyeljen arra, hogy szám és a betű között ne legyen más karakter vagy szóköz!
A 9c könyvtárban hozzon létre egy web nevű könyvtárat, ha az még nem létezne.
A web könyvtárban hozzon létre „viz” nevű könyvtárat, abban pedig egy index.html nevű állományt. Az állomány UTF-8 karakterkódolással hozzuk létre.
A böngésző címsorában a „Víz” felirat szerepeljen. Az oldal tetején a főcím: „Víz”, azt követően a következő fejezetek szerepeljenek:
A víz az oxigénből és a hidrogénből álló vegyülete amelynek a képlete: H2O. A víz sűrűsége 0,99701 g/cm3. Törés mutatója (nD) 1,3330. Savassága (pKa) 17,74. Lúgossága (pKb) 15,74. A víz sűrűsége különböző hőmérsékleteken változó, legnagyobb sűrűséget +4 fokon adja. Nagy hőmérséklet hatására termikus bomlás következik be, azaz alkotóelemeire bomlik.
Az első mondatban a „víz” szó dőlt legyen. A bekezdés első mondatában a víz képletében a 2-es alsó indexben szerepeljen. A második mondatban a mérték egység végén a hármas felső indexben legyen. A harmadik mondatban a zárójelben a „D” betű alsó indexben legyen. A negyedik mondatban a zárójelben az „a” betű alsó indexben legyen. Az ötödik mondatban a zárójelben a „b” betű alsó indexben szerepeljen. A hatodik mondatban a „legnagyobb sűrűséget” szavakat tegyük félkövérré.
Megjegyzés: Most így 19-dik leckénél jut eszembe, hogy a „tag” magyarítása úgy minta „címke” nem is jó. Nem nyelvtani, hanem szakmai szempontból helyesebb az „elem” megnevezés. Brrr...
A 9c könyvtárban hozzon létre egy web nevű könyvtárat, ha az még nem létezne.
A web könyvtárban hozzon létre „viz” nevű könyvtárat, abban pedig egy index.html nevű állományt. Az állomány UTF-8 karakterkódolással hozzuk létre.
A böngésző címsorában a „Víz” felirat szerepeljen. Az oldal tetején a főcím: „Víz”, azt követően a következő fejezetek szerepeljenek:
A víz az oxigénből és a hidrogénből álló vegyülete amelynek a képlete: H2O. A víz sűrűsége 0,99701 g/cm3. Törés mutatója (nD) 1,3330. Savassága (pKa) 17,74. Lúgossága (pKb) 15,74. A víz sűrűsége különböző hőmérsékleteken változó, legnagyobb sűrűséget +4 fokon adja. Nagy hőmérséklet hatására termikus bomlás következik be, azaz alkotóelemeire bomlik.
Az első mondatban a „víz” szó dőlt legyen. A bekezdés első mondatában a víz képletében a 2-es alsó indexben szerepeljen. A második mondatban a mérték egység végén a hármas felső indexben legyen. A harmadik mondatban a zárójelben a „D” betű alsó indexben legyen. A negyedik mondatban a zárójelben az „a” betű alsó indexben legyen. Az ötödik mondatban a zárójelben a „b” betű alsó indexben szerepeljen. A hatodik mondatban a „legnagyobb sűrűséget” szavakat tegyük félkövérré.
Megjegyzés: Most így 19-dik leckénél jut eszembe, hogy a „tag” magyarítása úgy minta „címke” nem is jó. Nem nyelvtani, hanem szakmai szempontból helyesebb az „elem” megnevezés. Brrr...