Készítsen weblapot a madarakról. Saját könyvtárában (Pl. C: Documents and Settings) hozzon létre egy könyvtárat, melynek neve saját osztálya. Például.: 9c. Ügyeljen arra, hogy szám és a betű között ne legyen más karakter vagy szóköz! A 9c könyvtárban hozzon létre egy web nevű könyvtárat, ha az még nem létezne. A web könyvtárban hozzon létre „madarak” nevű könyvtárat, abban pedig egy index.html nevű állományt. Az állomány UTF-8 karakterkódolással hozzuk létre.
A böngésző címsorában a „Madarak” felirat szerepeljen. Az oldal tetején a főcím: „Madarak”, azt követően a következő fejezetek szerepeljenek:
Csontváz
A madarak nyaki csigolyái nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz, ennek köszönhetően nagyon hajlékonyak. A háti, ágyéki és keresztcsonti csigolyák azonban mereven, összecsontosodtak. Általában fogatlan csőrük és nagy szemüregük van. Koponyájuk változatos. Van fejlett nagyobb és kisebb is. A repülő madaraknál a szegycsonton jellegzetes taraj található, ahova a repülést segítő szárnyak izmai tapadnak.
Légzés
Speciális felépítésű tüdejüknek köszönhetően fejlett, hatékony kettős légzőrendszerük van. A kettős légycsere lényege, hogy nem csak belégzéskor történik gázcsere, hanem kilégzéskor is. A hangképzés nem a gégében, hanem a hörgőkben történik, ezáltal éneklés közben is tudnak levegőt venni.
Repülés
A madarak repülési képességüket a szárnyuknak köszönhetik. A tollak úgy terelik a levegőt, hogy a szárny felett gyorsabban áramoljon a levegő minta alatta. Így a szárny feletti kisebb nyomás segíti a madarat a felhajtásban. A madarak szárnyának formája lecsapáskor változtathatók, amivel szabályozni tudják a felhajtóerőt.
Az egyes bekezdések címei hármas fejezete címmel legyenek megadva. A bekezdések a bekezdés címkék között legyenek. Az első bekezdés, első mondatában a „háti”, „ágyéki”, „keresztcsonti” szavak dőlt betűsen szerepeljenek. Az első bekezdés, utolsó mondatában a „repülő madaraknál” szavak legyen félkövér. A második bekezdés első mondatában a „kettős légzőrendszerük” szavak nagyobb betű típussal, dőlten és aláhúzva szerepeljenek.
A harmadik bekezdés, utolsó mondatában a „lecsapáskor” szó dőlt és félkövér legyen.
A böngésző címsorában a „Madarak” felirat szerepeljen. Az oldal tetején a főcím: „Madarak”, azt követően a következő fejezetek szerepeljenek:
Csontváz
A madarak nyaki csigolyái nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz, ennek köszönhetően nagyon hajlékonyak. A háti, ágyéki és keresztcsonti csigolyák azonban mereven, összecsontosodtak. Általában fogatlan csőrük és nagy szemüregük van. Koponyájuk változatos. Van fejlett nagyobb és kisebb is. A repülő madaraknál a szegycsonton jellegzetes taraj található, ahova a repülést segítő szárnyak izmai tapadnak.
Légzés
Speciális felépítésű tüdejüknek köszönhetően fejlett, hatékony kettős légzőrendszerük van. A kettős légycsere lényege, hogy nem csak belégzéskor történik gázcsere, hanem kilégzéskor is. A hangképzés nem a gégében, hanem a hörgőkben történik, ezáltal éneklés közben is tudnak levegőt venni.
Repülés
A madarak repülési képességüket a szárnyuknak köszönhetik. A tollak úgy terelik a levegőt, hogy a szárny felett gyorsabban áramoljon a levegő minta alatta. Így a szárny feletti kisebb nyomás segíti a madarat a felhajtásban. A madarak szárnyának formája lecsapáskor változtathatók, amivel szabályozni tudják a felhajtóerőt.
Az egyes bekezdések címei hármas fejezete címmel legyenek megadva. A bekezdések a bekezdés címkék között legyenek. Az első bekezdés, első mondatában a „háti”, „ágyéki”, „keresztcsonti” szavak dőlt betűsen szerepeljenek. Az első bekezdés, utolsó mondatában a „repülő madaraknál” szavak legyen félkövér. A második bekezdés első mondatában a „kettős légzőrendszerük” szavak nagyobb betű típussal, dőlten és aláhúzva szerepeljenek.
A harmadik bekezdés, utolsó mondatában a „lecsapáskor” szó dőlt és félkövér legyen.