A táblák közötti kapcsolatnak lehetővé teszi, hogy két táblából egyetlen lekérdezéssel jelenítsük meg az összetartozó adatokat. (Például készíthetünk egy lekérdezést, amely megadja, hogy melyik tanuló hányadik osztályos, vagy azt, hogy ki az osztályfőnöke).
Előírhatjuk, hogy az adatbázis-kezelő „vigyázzon” a kapcsolatra. Így például ne lehessen addig törölni egy tanulót, amíg valamelyik osztályba jár. Ezt az adatbázis-kezelésben a hivatkozási integritás megőrzésének nevezik. A hivatkozási integritást további előírásokkal finomíthatjuk (kaszkádolt törlés).
A normalizálás folyamata során az adatbázisból kiküszöböljük a különféle anomáliákat, a redundanciát (adattöbbszörözést), így csökken az adatbázisfájl mérete, és az adatbázis tartalma logikailag áttekinthetőbb lesz.
Az adatbázis-kezelő a kapcsolómezőket vonallal köti össze.
A táblák közti kapcsolatok az egyedek egymáshoz való viszonyát írják le. Az egyedek közti kapcsolatot háromféleképpen írhatjuk le:
1. egy-egy (1:1) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla pontosan egy eleme kapcsolódik
2. egy-több (1:N) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla több eleme is tartozhat
3. több-több (N:M) kapcsolat: bármely tábla elemeihez a másik tábla tetszőleges számú eleme tartozhat
Az elemi adatok a táblázat celláiban szereplő értékek. Az elemi adatok egyed konkrét tulajdonságai.
Az egyed az, amit le akarunk írni, amelynek az adatait tároljuk és gyűjtjük az adatbázisban. Az egyedet idegen szóval entitásnak nevezz ük. Egyednek tekinthetünk például egy személyt.
Az attribútum, vagyis tulajdonság az egyed valamely jellemzője. Az egyed az attribútumok összességével jellemezhető. Egy személy egy jellemzője lehet például a neve.
Az egyedre vonatkozóan megadott tulajdonságok összességét egyedtípusnak nevezzük. Egy személy leírható például a nevével, életkorával, testmagasságával, a szeme és haja színével együttesen.
Az egyedre vonatkozóan megadott konkrét tulajdonságokat egyed előfordulásnak nevezzük. Egy egyed-előfordulás például Kis Ede, aki 29 éves, 183 cm magas, kék szemű, barna hajú.
Az adatbázisban az egyed tulajdonságait egy táblában tároljuk. A tábla soraiba (rekordjaiba) kerülnek az egyedtípusok tényleges előfordulásai, a tábla oszlopaiba (mezőibe) az attribútumok.
Minden adatot csak egy táblában tároljunk, hogy később csak egy helyen kelljen frissítenünk azokat. Egy táblában csak egy adott témára vonatkozó információ legyen, így az egyes témákra vonatkozó adatokat egymástól függetlenül lehet törölni vagy megtartani.